Perizines kezelés

Az idő kissé megenyhült, a méhek bátrabban mozogtak úgy gondoltam eljött az idő, hogy a perizines kezelésüket elvégezzem.

A használati utasításnak megfelelő meleg vízhez (gondolom, hogy ne dermedjenek le a méhek tőle)hozzáadtam a szert, majd egy nagy fecskendővel lekezeltem az állományt.

Néhány nap után megnéztem a méheket s elég vegyes volt a kép, voltak családok ahol a szertől megázott s elpusztult méheket találtam , máshol viszont szinte semmi méhhulla... Mivel a téli takarás ill. a hőmérséklet miatt a család bolygatása tilos (és méhveszélyes) így a lehulló atkalétszámról még sejtésem sincs. Ily módon ez a kezelés inkább csak a méhész lelkiismeretének használ.

Kirándulás Szolnokra a Rádi méhészetbe.

Baj van a méhekkel!

A címben szereplő mondattal kezdte Miskolcon előadását a méhészgyülésre meghivott előadó: Csonka Imre.
Miről is van szó?
A méhek évmilliókkal ezelőtti kialakulásukkor sokkal nagyobb számban találkoztak virágzó növényfajok/ fajtákkal, igy a szervrendszerük nagyobb változatossághoz van szokva mint amit most "kapnak" a természettől. A Kárpát -medencében az emberi beavatkozásnak köszönhetően a több mint 200 virágzó növényfajból mára csupán 80 található meg.
-Méhésztársak van-e a méhes röpkőrzetében 15 virágzó növénynél több? -tette fel a kérdést az előadó.Bizony ez tényleg elgondolkoztató.
Felhívta a figyelmet, hogy a dolgozók élelemszükséglete (méz,virágpor,víz) nagyon fontos, és ez változatos legyen. A természetben a növények azok amelyek a talaj ásványi anyagait vitaminná,fehérjévé,zsírrá,cukorrá,ásványi anyagokká alakítják.Ezért a vizsgálódásunkat ebbe az irányba kell elkezdenünk.
Az élelmiszerek ásv.elem és nyomelemtartalma csökken, utalnak rá a táplálkozástudományi vizsgálatok:
búza  1966-1990 között   50 %-al csökkent
árpa                                 37,7
kukorica                           18,6
répafélék                           75
burgonya                           86,7                                        forrás: Dr Mórai G. Gödöllő
Vagyis, ha a táplálék ásv. elem tartalma csökken akkor logikusan a virágpor ásv. elem tartalma is, mutatott rá az előadó.
Hogyan tudnánk az elemeket visszapótolni? kérdezhetjük, de tudjuk a választ:  leggyorsabban trágyázással.
Nézzük, hogyan alakult a szervestrágyázás Magyarországon az elmúlt időszakban:
1931-1940                   22,4 millió t / év
1986-1990                   13,8
1991-1995                     6 
1996-2000                     4,8
Szerintem ehhez nem kell kommentár....
Az előadó megvizsgált régi mézeket, hogy feltételezéseit alátámassza, a következő eredményeket kapta:
                 Ca       P      Mg       K       Na       Mn     Cu      Zn      Fe  
1919        32,1    51,5  10,3    314    16        0,21    0,26       88     2,58
1951        31,4    48     14,3    332    11,9     0,22    0,23       2,1   1,95 
2011        31,4   32,3  13,5     432    13,1     0,21    0,11       0,5    1,25
 Még mielőtt valaki belekötött volna az értékekbe (mi magyarok már csak ilyenek vagyunk), elárulta, hogy az 1919-es mézet egy ismerősétől kapta, s hogy a helyes értékek legyenek elutazott a "forráshoz" a Baranya megyei Bicsérdre (innen származik az 1919-es méz), s egy elhagyott, bokros részen 2 méhcsaládot hagyott s ezek produkálták a 2011-es mézet. Igy a származási hely nagyjából azonos volt.
A táblázat alapján elmondható, hogy a méz = cukor nem áll fent , mivel a méznek rendkívül sok összetevője van , mig a cukor csak szénhidrát+ víz. A méhészkedés legnagyobb kockázata a tél, mi méhészek szept-márc. közepéig nem tudunk a méhcsalád életébe beavatkozni, s a család  téli tápláléka ugye a cukor.
Legnagyobb hiány a Zn-ből volt a mézben. Mire is használja a szervezet a cinket?
 A sejtmembrán stabilitásához, az aminósavak összekapcsolódására Cink-ionra van szükség.
Itt jön be a képbe a Nosema, amely minden méh szervezetében jelen van, de csak a legyengült méheket betegíti meg. A Nosema a nem zárt sejtmembránon könnyedén be tud jutni a gazdaszervezetbe.
Az előadó kitért még a Varroa atka problémára is : mint tudjuk , de sosem tudatosul, hogy eredményesen védekezni csak fiasitás mentes időpontban lehet, tehát ne várjunk szuper eredményt a jul.-aug-szept. kezelésektől. és fontos még, hogy az atkalétszámot 10 atka/ cs alá törekedjünk szorítani.
Összegzés, vagyis miért van baj a méhekkel?
-hiányos táplálkozás: cukor
                                virágporforrás hiánya
                                monokulturás mezőgazdaság
-varroa atka kártétele
-varroa atka elleni kezelések
-kritikus méhsűrűség
-klimaváltozás

Téli takarás.

Akárhogyan is húznánk tovább az időt lassan közeleg a tél. Még koradélután melegek vannak-ezért a méhek kijárnak-de a reggelek már hűvösek, nincs tovább a téli takarást meg kell csinálni.A jó méhészek már aug.végén a keretek rendezgetésével felkészülnek a télre és ahogy hűvösödik az idő úgy fokozatosan takarják méheiket. Én ebben most kissé hanyag voltam, az utolsó pillanatig kivártam, a téli oldaltakarókat is csak most készítettem el.

Amint a képen látható a házfelújításból megmaradt hőszigetelő lapokat fogom felhasználni.Méret: 37 x 43 cm. A képen a tavalyi is megtekinthető mintegy érzékeltetve a különbséget ( 2 cm vs.10 cm).Természetesen oda kell figyelni a kaptár minimális szellőzésére is mert ennél a méretnél gondolom elég hamar befülledhetnek! A kijárókra is ügyeljünk nehogy a takarás lezárja!!
Tavaly a szigetelőhab bevonására szemeteszsákot használtam , most kipróbálom a folpack fóliás takarást. Nem félek attól, hogy a méhek megrágják, mivel egyrészt elég későn teszem be s már fürtbe húzódtak, igy van munkájuk, másrészt 1-1 keretet teszek még pluszba be a családhoz mintegy megelőzve, hogy a közvetlenül találkozzanak a takaróanyaggal ill. légrésként is funkcionálhat a többlet hely ( ne feledjük 10 cm a hőszigetelőanyag).
Hogyan tekerjük fel a fóliát a szigetelő lapra? Én igy csináltam:

Először a nagyobb felületre tekertem a fóliát mintegy alapként a későbbi fóliákhoz. Fontos, hogy kezünkkel mindig simitsuk le a fóliát az előző fóliához -ne maradjon légbuborék- a méhek ne tudjanak belebújni.A fólia mintegy 9 mikron vastag ezért értelemszerűen 1 réteg édeskevés. Minden mozzanatnál minimum 2x kell körbetekernünk.( igy a méhekkel találkozó oldalon min. 4 réteg lesz).

Az oldalsó részt is 2x tekertem körbe ügyelve arra, hogy a fólia ne hullámosodjon föl .Befejezésképpen a nagyobbik felületnél ismét körbetekertem a hungarocell-lapot (lezártam az oldal fóliát).
 

Egy 50 m-es tekercs 6 NB oldaltakaróra volt elég, de ez csak viszonyszám, mert a következő 6-ra már kevés volt.

Méhészkirándulás.

Dr Ludányi előadást tart.

Fedelezőkád és közvetlenűl mellette a pergető.A fedelezővilláknak külön tartó lett készítve!

Fém erősítés a rakodókaptár oldalán

Mervald József méhanyanevelő,múlépkészítő,méhpempőelőállitó

Tepliczky méhészet Rátkán.

A tegnap megismert árusító pavilon ma használatba került.Az érdeklődők áttekinthető képet kapnak a méhész által felsorakoztatott mézekről.A Rátkai vásárra az általános iskola 100 éves  apropóján került sor.

Látogatóban a Teplicky méhészetben.

A verőfényes szeptemberi időjárás (és a munkám) ismét Sátoraljaújhelybe csábított, így sort kerítettem a látogatásra.
A méhész nem unatkozott az elmúlt látogatásom óta, elkészítette a külső egyedi itatókat:

Üzembe helyezett egy akkumulátoros szörpkészítőt :

A kiállításokon, vásárokon megfelelő megjelenéséhez szükséges szétszedhető stand is készen van:

Jászberény 2011.

Napraforgóméz.

 Én meg voltam elégedve a napraforgó méz mennyiségével, hogy Malya Pétert idézzem: " eddigi méhészkedésed legnagyobb mennyiségét pergetted..." .
Persze ne gondoljunk nagy számokra, csupán 60 kg-volt, de valóban még ennyi mézet nem pergettem.

A nyáron egy rendezvényen kaptam ezt a színestasakos vetőmagot.
Kár, hogy bolti forgalomba nem kerül, én legalábbis még nem láttam.
Micsoda kánaán lenne nekünk méhészeknek, ha minden kertben 5 m2 területen ilyen megkeveréket vetnének.
Már hallottam, hogy az ország nyugati felén a méhészek összefognak és a környékbeli üres telkeket ingyen rendbe teszik cserébe pl: repcét, facéliát,napraforgót vetnek a területre. 

Műlépbeolvasztás akkutöltövel.

Már 1 éve, hogy megvettem a műlépolvasztáshoz az akkutöltőt, így igazán elérkezett az idő, hogy kipróbáljam.Az aksitöltőt ismerős sugallatára a Met**ban vettem igazán nem volt drága olyan 3800 Ft, ha jól emlékszem.Azóta is áldom magam, hogy a jászberényi Méhészvásáron NEM VETTEM MEG a műlépbeolvasztó készüléket 9900 Ft-ért.A beolvasztás még  nem tökéletes, de azért ezzel még igy is rendkívül szapora a keretek elkészítése.
Annyi hiba előjött, hogy 5 Ah a biztosíték, na ezt én kicseréltem 10 Ah-ra.
2 db 100-as szög a hatékonyabb munkavégzésért...

Szolgálati közlemény!

Az életem kissé most megváltozott, egyre nehezebben tudok időt keríteni arra ,hogy a blogba írjak, emiatt a rendszeres olvasóktól elnézést kérek.
Amint lehetőségem lesz a beszámolok a méhészetem fejlődéséről.

Méhész lettem!

Rajbefogás

A segítőm szólt amikor a méheket pakoltuk (vándorlás akácra), hogy a körtésben van 1 raj, kora délután érkeztek. Nekem sem kellett több, egy üres kaptárt tettem a kocsiba+ a rajbefogáshoz szükséges eszközöket s már indultam is.
Még sohasem csináltam ilyet s nem is láttam élőben, hogy más hogyan csinálja, de gondolom nem egy bonyolult dolog. Eredetileg zsákba vagy vödörbe akartam őket rázni, de amikor megláttam, hogy hol vannak úgy döntöttem közvetlenül a kaptárba rázom le öket. Egyébként ez a kép fogadott:

Első lépésként alaposan megspricceltem őket vízzel, addig míg a víz nem folyt róluk. Aztán határozott mozdulattal megráztam a fát s már bent is voltak a méhek a kaptárban. Aki mellé esett az kapott ismét egy kis  vízet s a vödörbe sepertem és már mentek is a kaptárba.
A kaptár is az akácosba került a méhek kaptak 4 kiépített keretet  (másnap láttam 3,5 keretet fogtak) kissé távolabb helyeztem el mint az enyémeket (karantén).
Másnap estefelé túlestünk a "kötelező" atka elleni füstölésen.
Nem várok most tőlük semmilyen eredményt akácon de  a napraforgóra szeretném ,ha felerősödnének!

Új családok vásárlása.

Kaptam egy nagyon érdekes telefont: idős méhész felszámolja a méhészetét mert az önkormányzat felszólította, hogy a falu területéről költözzön ki a méhesével.
Telefonon beszéltünk majd személyesen is meglátogattam s megnéztem az eladásra felkínált méheket s kaptárakat (amelyek szerinte elég jó állagúak)
Többek tanácsára elálltam az üzlettől , mert a méhek csak 10-13 keretet takartak s a kaptárak is legalább 10 éve állják az időjárás viszontagságait. Az ár  35.000 Ft/cs kaptárral ill. 33.000 Ft kereten.
Úgy gondolom akác végén ettől előnyösebb üzletet is fogok tudni kötni.

Repce méz

11,5 kg lett a családátlag.

Készülődés az akácra.

Ma megcsináltam a helyemet az akácon : füvet nyírtam, törzset tisztítottam.
Nagyobb helyet csináltam ,ha minden jól megy rövidesen veszek 10 családot, kell a hely nekik is...
Az akácvirág most ilyen: